Folyamatosan van valamilyen apropó, hogy tovább bővítsem Water Melon zseniális hagyatékát, de valahogy nehezen jutnak el a késztetéstől a publikációig a művek.

Ráadásul nem minden ispiráció indult a vigyorgástól...

Sooo.... 

Ma volt, hosszú idő óta először, egy rövid beszélgetés egy régi barátról, ami után ha nem lenne a távolságtartó végzés akkor egy menetben kellene füéig érő szájjal gratulálni, pár ünnepnek és évfordulónak ölelve örülni, és fájdalommal emlékezni... csendesen...

De eltiltás vagyon, így W.M. egyszer majd halhatatlanná váló műveinek más úton kell elindulnia 

Holnap.... :) 

Soooo…

Hogyan is kezdődhetne másként ha nem ezzel „sooo..”… :)

 Sooooo… sikerült elérni a tökéletes kiindulási pontot, az abszolút zéró állapotot-.

Atomerőműnyi energiát kívánó munkahely, amihez a töltést, csak egy krumpliba szúrt réz drót biztosítja és egy elcsendesedett barátság. Nem is tudom melyik kerül többe.  A meló vagy az hogy egy jó dolog ilyen idétlenül ürüljön ki.

A munkát mindig meg lehet oldani. Mindegy hogy mekkora a feladat, tök mindegy mekkora az ólommal töltött fejűek vagy a  passzív ellenállók száma, ha van powa :)

A másik ügy… Az egy érdekes és furcsa  történet… Nagyon nem  tetszik hogy így alakult, de ez olyan dolog, amire csak azt lehet mondani, hogy oké, jól ...

02.17 Kedd

oopsz , azaz Hétfő 02.17. 

Bár ez a mai nap felér két nappal is. Mint általában mostanában minden egyes kellemes munkanap.

Sooo.. Mi is történt ma? Címszavakban.

Kedves kétajtós szekrény kolléga, aki inkább most már Magilla Gorillára hasonlít mint Johny Bravora igazolta kedves Anyusunkat! Hogy nem biztos hogy túlságosan meg kellene bíznom benne, mert igazán lehet rá számítani mert még gyerek, és az sem valószínű hogy az agya miatt fogják majd ellopni...

  vs  

Folyamatosan "A szalonnal" meg a tetoválásokkal foglalkozik, ez pedig erősen kezd a munka rovására menni.

Megint itt maradt az a BIA alkatrész, aminek feltétlenül el kellett volna mennie. Próba gyártás volt és várták kint. Mint a múlt ...

Halihó

Írok

Próbáltam már elmondani is, de nem egyszerű.  És ilyen dolgokról nem beszélnek csak a melegek.  

Egy rendes pasi, lecsapja a mamutot, hazacipeli és megcsinálja az asszonyt. Vagy a kardfogú tigrist, ha csak az van otthon. Vagy Dinót…  

Az elmúlt egy év félelmetes menet volt nekem. Zaklatott, kurva megterhelő, nagy lelkes hegymenetelekkel és feneketlen hullámvölgyekkel. Bár utólag egy villanás az egész, de közben sok másodperc is egy örökkévalóság volt.  Nagyon sokat adott ez időszak, nagyon  jó és nem jó dolgokat, kedves barátokat, és érzéseket. Olyanokat, amik hiányoztak jó ideje az életemből.

Hmmm… Nagyon jó végig gondolni. Nagyon jó. Benne vagytok vastagon, hozzátok kötődik ezer szállal  sok ...

Szombat este van...

Leginkább egy két köbméteres sóhajra vagyok most csak kalibrálva. Meg éhségre, mert az a borda és a desszert, az piszok jól nézett ki a képeken. Amszterdam is gyönyörű.  

És örülök hogy jól vagy! A dzsangázós kép menő volt :)))) 

A kaja miatt azért utállak is... 

Most hogy megint eszembe jutott megyek eszek egy kis csalamádét. A vidékiek salátabárja a speiz...

A szavak úgyis csak bajt okoznak

Hogy mi is történt egészen pontosan?  Mert azért elképzelhető, hogy kell majd a higgadt véleményed.  Bááár  sok minden új vagy váratlan nem történt.

Soo...

Ahogy írtam is, rosszkor zavartam. Fáradt volt és nem vágyott nagyon a társaságra. Egyáltalán nem volt a hülyeségeimre ...

soooo..

Ma reggel úgy ébredtem fel, hogy „Hogy fogom én ezt Ritának elmondani?” 

Kicsit elbassszarintottam és most nem beszélünk Ödikével... Újra

Nem zaklattam, de rossz pillanatban, rosszul fordultam hozzá. Moron vagyok vele 

Folyamatosan úgy viselkedek, ahogy tudom nem kellene. Előtte is tudom, utána is tudom, de amikor történik, akkor nem rólam formáznák meg a gondolkodó ember szobrát.   

Idiótának is érzem magam  

És néha félek ő is ezt kezdi látni.

Lesz munkád ezzel kedves Donna? Nem lesz. Egyelőre el sem mondom. Majd ha haza érsz. 

Felesleges bonyolítani. 

Egy jó fej tündér, de úgyérzem ezzel a szituval nem tud mit kezdeni. Egyelőre én sem.   

Most tartjuk a távolságot, Ez jó döntés.

...

Az örökös

A csarnok kiállító termek felöli része, három lépcsővel magasabban volt mint a hall többi része. Pont annyival magasabb, hogy ülve is rálehessen látni a terem alacsonyabban lévő kétharmadára. Úgy tervezték az épületet, hogy ez a magasabb rész  uralja a teret. Mint egy fehér és fekete márvány hajótat, ahol a fal mellett végig fehér szatén terítős asztalokról kristálypezsgőspohár piramisok szórják szét a fényt. Aranyló csillogás...

A Cavalieri testvérek két aranyozott, vörös bársonnyal bevont, díszes faragott karosszékben foglaltak helyet a másik oldalon. Nehéz, gazdagon díszített hivalkodó, de mégis elegáns darabok voltak. Helyük pontosan meg volt tervezve, egymástól egy lépésre, egy árnyalatnyit ...

Trüffel és csokitorta beszerezve :) 

Természetesen én a szomszédnéni ajándékba hozott elfajzott gyalogszedrét eszem helyette, ami olyan savanyú, hogy annyira összehúzza a számat, hogy úgy nézek ki tőle mint Geronazzo Maria. Rém szexi vagyok.

Hangulat: Normál

Érzelmi állapot: tegnap reggeltől konstans jó.

Szóval alapból nincs probléma.

Most leginkább Donna Margherita miatt aggódom.. Négyszer nyomott ki. Eddig…

Ez rekord. Telefonálni sem nagyon szokásom, ha egyszer kinyomnak, már második hívás is ritkaságszámba megy, viszont most még a negyedik után is lenne szándékom beszélni vele.

:

„Csak azt gondoltam, hogy hagyjon engem most mindenki a picsába békén...” ?

Holnap bemegyek ezért a ...

A neoreneszánsz – barokk palota a város legimpozánsabb épülete volt.  A mai estéhez nem lehetett volna alkalmasabb helyet találni.

 Sorba érkeztek az autók a lépcsősor aljához. Mind hatalmas, többnyire fekete terepjáró volt, Audik, BMW-k Range Roverek. Sötétített ablakú belsejükből  nők, és férfiak sétáltak fel a görög oszlopsorokkal díszített bejárathoz. Eleganciájuk, kifinomult stílusuk elárulta hogy nem átlagos esemény zajlik az épületben.

 Régi ismerősök, barátok és ellenségek találkoztak ma egymással itt , de ma nem volt harc, ma mindenki mosolygott. Ma nem esett szó az üzletről, ünnepelni, búcsúzni és tisztelegni jöttek.

Sokak számára még mindig hihetetlen volt, hogy a di Cavaliere család eladta az ...